2015. július 9., csütörtök

Barcelona, a titkos kertek városa

Barcelonában jártam, ezernyi csodát láttam. 
Többek között egy gyönyörű belső kertet, melynek fala csempével volt kirakva, és a kert közepén egy szökőkút állt. A szűk méretek ellenére is pazar látványt nyújtott az udvar. A szökőkút vizében ahogy már csak lenni szokott, különböző országok pénznemei hevertek. Az árkádok alatt a fal szintén csempével volt díszítve, és előttük kerti padokon hűsölhetnek a látogatók. Sajnos kevés képet készítettem, mivel magántulajdonról van szó, de a lényeget így is elcsíptem.
Virágmotívumokkal díszített csempéből kirakott fal övezi
a belső udvart, valamint az emeletre vezető lépcsőfeljárót
Szökőkút

2015. július 8., szerda

Planten un Blomen

A 100. facebookon kapott like után megosztottam veletek egy képet mind itt a blogon, mind a facebookon keresztül. A kép a világ egyik legnagyszerűbb városában, Hamburgban készült. Két teljes napot töltöttünk ott 2014 augusztusában, az idő is kegyes volt hozzánk, és a hamburgert is kipróbáltuk természetesen. Hamburgról órákig tudnék regélni, fantasztikusan éreztem magam. A város nem mondható egyértelműen szépnek, megtapasztaltuk milyen a szép és a kevésbé kívánatos helyeken sétálni napszaktól függetlenül. De a németországi kedvenc városok ranglistájában abszolút első helyre került, ezúton is elnézést kérek Weimartól és Düsseldorftól:) A várost egy későbbi bejegyzésben is említem majd, így most rátérek a kertre. 
A Planten un Blomen parkja egészen a fejezet megírásának kezdetéig számomra egy, a Városligetnél kisebb méretű parkot jelentett. Sajnos nem emlékeztem a park nevére, ahova séta közben betévedtünk, mert mindenáron a kikötőt szerettem volna megnézni és arra koncentráltam, így az internet segítségét kellett hívnom. Ekkor néztem meg a térképet tüzetesebben, és fedeztem fel, hogy Hamburg belvárosát egy zöldgyűrű veszi körbe, mely nem pusztán összefüggő zöldfelületekből, hanem intenzíven fenntartott, igényesen kialakított kertekből áll. A könnyebb elképzelés érdekében a kert térképét megosztom veletek. Mi a kert felső részét jártuk körbe. Így látva a térképet, még erősebb késztetést érzek, hogy visszamenjek és bejárjam újra és újra Hamburg Cityt, és tökket között a Planten un Blomen parkot.
Parkplan (Forrás: http://plantenunblomen.hamburg.de/parkplan/)
A kert alapjául szolgáló gyűrű 1615-1625 között készült, Johan Van Valckenburgh tervei alapján, és az akkori városmag védelmére szolgált. A 18. század végén Isaak Hermann Altmann, brémai kertművész tervezte újjá a területet, az angol tájképi kertek mintájára egy pihenő övezetet alkotott a városlakók számára. 


2015. június 29., hétfő

100. like

A facebook oldalam elérte a 100 like-ot:) Köszönöm a követést és megosztást:)
https://www.facebook.com/onepieceofgarden?ref=aymt_homepage_panel

2015. június 10., szerda

Garden of roses in Utrecht

Utrecht gyönyörű kertvárosi övezetében található ez a csodaszép rózsakert, melyet 2012 nyarán fedeztünk fel. A rózsák egy része ekkorra már elvirágzott, de szerencsére akadt egész nyáron át virágzó fajta is. Különleges egyedeket ültettek ki. Sajnos az emlékeim már megfakultak a kertről, de bízom benne, hogy a képek helyettem is beszélnek. Egy eső utáni késő délután bukkantunk a kertre, de biztosíthatlak benneteket, hogy kora ősszel is lenyűgözött engem.
Rózsalugas a kert közepén
"Pulykajáték"
Szökőkút
Szökőkút rózsákkal övezve
Utrechti kertváros közepén található rózsakert
A képeket Nagy József készítette.

2015. június 2., kedd

Közösségi kert

Budapest XI. kerülete szerencsére bővelkedik nagy kiterjedésű zöldfelületekkel. Az alapvetően zöldnek nevezhető Kelenföldön közösségi kert nyílt, 42 ágyást alakítottak ki a közterületen, melyet tulajdonképpen a köztől elzártak, a bérlők számára kulccsal nyitható. Egy ágyás bérlése havi 200 Ft, így évente összesen 2400 Ft-ba kerül. A paneldzsungelek, és a zsúfolt budapesti utcákkal határolt városrészben, zajos, koszos, büdös városban kimondottan üdítő látvány egy közösségi kert, ahol a bérlők kedvükre termeszthetnek zöldséget, gyümölcsöt. Ismerőseim közül már több is volt ideig-óráig közösségi kertben bérlő, és az interneten előszeretettel osztották meg a saját maguk által növesztett terméseiket. Aki teheti és igénye van rá, bátran éljen vele, vagy csak élvezze a mások által kiültetett növényekből fakadó szépséget, üdeséget. 
A Fehérvári úton található közösségi kert
Fehérvári úti közösségi kert

2015. május 11., hétfő

Néha csak úgy felbukkan egy kert

Weimar belvárosában bukkantam egy régiségbolt előtt erre a kis kertre. Maga a városközpont szinte teljes mértékben le van burkolva, sőt mivel a világörökség részeként 2013-2014-ben óriási felújítások mentek végbe, így nagyon kevés zölddel találkozhatunk a városban. Persze a fő utca, a Schillerstaße mentén üdítő látvány a juharfákból álló fasor, de a központban elenyésző a zöldfelületek aránya. Ezt ellensúlyozza a hatalmas kiterjedésű Park an der Ilm, amelyről már korábban írtam. Emiatt aki szomjazik a növényekre, annak üdítő látványt nyújt egy ilyen kis kert megléte. 
Kert a régiségbolt előtt

2015. május 9., szombat

Düsseldorfi különlegességek

Düsseldorf városához tartozó Unterbachban éltem fél évig. Düsseldorf legnagyobb része egy óriási kertvárosnak tekinthető, de persze az óváros épségben megmaradt, a Medienhafen nevű kikötőváros pedig modern elemeket és az ipari forradalom nyomait vegyíti. Unterbach egy tökéletes kertváros különleges adottságokkal. Erdő veszi körbe minden irányból, délre találjuk az Unterbacher Seet, mely fürdésre és sportolásra is kiválóan alkalmas. A városrészben nyaralók, és állandó lakhelyek egyaránt találhatóak. A kedvező időjárásnak köszönhetően a növények télen-nyáron a zöld különböző színeiben pompáznak. Az igényes német lakosok pedig előszeretettel gondozzák, díszítik kertjeiket, sőt nem ritka, hogy szobrokkal teszik még kellemesebbé vagy viccesebbé a területet.
Pár képet mutatok, csak hogy ti is lássátok azt a csodát, ami engem körbe vett fél éven keresztül, nemcsak Unterbachból, hanem Düsseldorfból és környékéről egyaránt.
Ökosiedlung in Unterbach avagy ökofalu

Kerti tó
Kertkapu Duisburgban
Rajna-parti fűnyíró barikák

Ökosiedlung in Unterbach avagy ökofalu
Unterbacher See
Az erdőből csodás a kilátás a házunkra az oly gyakori eső után
Házi néni kis kertje
Unterbacher See
Úton a tó felé
Színek-színek mindenhol
Házi néni kis kertje

Kasteel de Haar

Kasteel de Haar és a templom
A kastély fő és mellékszárnya, melyeket híd köt össze
Kasteel de Haar nyáron és ősszel is csodálatos képet mutat. Azért merem ezt leírni, mert mindkét évszakban volt szerencsém ellátogatni ide. Hollandia közepén, Utrechttől 10 km-re található a Kasteel de Haar, melyet Hollandia legnagyobb kastélyaként tartanak számon. A de Haar család 1391-ben jutott birtokaihoz, és egészen 1440-ig a tulajdonukban állt a kastély, illetve a környező földterületek. Ebben az évben a Van Zuylen család kezébe került a birtok. A kastély 1482-ben leégett, falait lerombolták. 1554-es képi ábrázoláson azonban már újra áll a vár, a ma jellegzetes ötszögű alaprajzzal. A birtok megpróbáltatásai itt még nem értek véget. 1641-ben újra örökös nélkül maradt, majd a sorozatos tulajdonos váltások hatására a kastély állapota fokozatosan romlott. 1801-ben végül újra de Haar családtag, Etienne van Zuylen kezébe került, akinek megbízására a kastély újjáépítését 1892-ben kezdték, P.J.H. Cuypers holland építész tervei szerint. 20 év alatt az épület teljesen megújult, a 19. században népszerű neogótikus stílusban építették újjá a több mint 150 szobás impozáns kastélyt, melyet várárokkal vettek körbe.
Hídon át vezet az út a kastélyhoz
Az épület már ekkor számos luxus termékkel volt berendezve, központi fűtési rendszer, a modern konyha, hideg-meleg víz a legtöbb szobában és elektromos világítás volt biztosított a báró és vendégei számára az itt tartózkodásuk során. Az egyes épületek külön szigeteken lettek felépítve, így a kastély és a család kápolnája is, bár egymás mellett állnak, csak hídon keresztül lehet megközelíteni őket.
A kastély a park felől
A kastélyhoz több mint 135 hektáros angol park tartozik. A kastély mellett közvetlenül barokk stílusban kialakított, szabályos mértani formákkal gazdagított kertet tervezett Hendrik Copijn, mely a francia Versailles-i kastélyparkhoz hasonlítható.
Puszpángsövénnyel keretezett parter háttérben a vásárhoz
felállított sátrakkal
A kastélyt szárazföldön nem lehet megközelíteni, csak hidakon keresztül, ugyanis árokrendszerrel van körbe véve. Ennek köszönhetően különleges hidakon, felvonóhidakon át kell kelnünk, hogy bejussunk a kastélyba. A kastélyt körülvevő vizes várárok csatornarendszerben folytatódik, mely nem meglepő, egyrészt mert Hollandiában vagyunk, másrészt pedig ez is a barokk kertek sajátossága. A csatorna mentén szökőkutak és madáritatók helyezkednek el. A csatorna végén különleges látványpontra bukkanunk, a kastély fő tornya tornyosul elénk. A kertben és a kastélyon is több helyen mitológiai alakokról mintázott szobrokat találhatunk, melyek főként a főbejárat után közvetlenül elterülő rózsakertben, a pihenőhelyek közelében lettek kihelyezve. A kertben még találunk egy izgalmas labirintust is,
Pihenő
mely gyertyánsövényből lett kialakítva. Gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt kellemes szórakozás, azonban nem kutyabiztos, ők bátran átgázolnak a drótokkal megerősített sövényeken.
A kastélyhoz tartozó parkban több mint 7000 fát ültettek el a századfordulón, a II. világháború idején jelentős részük megsemmisült, világításra vagy fűtésre használták el. A parkban 3 éve még nem, de 2014 őszén már egy vadasparkot fedeztünk fel, ahol a dámszarvasok a kedvükre legeltek. Egy-egy állat barátkozósabb volt, szívesen közelített az emberek felé, de a legtöbbnek nem volt ínyére ismerkedni.
Szerencsére nem kell jó fotósnak lenni, ahhoz hogy észrevegyük
a nyilás végén található kastélyt, de kell egy jó fotós, hogy ilyen
jól megörökítsük
A hatalmas park közvetlen szomszédságban van Haarzuilens falujával. 1892-ig a park területén helyezkedett el ez a kis falu, azonban lakosainak száma megsokszorozódott, megnőtt a területigényük, így egy új faluhelyet jelöltek ki számukra, és szintén Cuypers tervei alapján tervezett házakban folytathatták gondos kis életüket, így a kastély és a hozzátartozó falu stílusa megegyezik. A faluban ma is aktív élet zajlik, és ottlétünkkor a holland népszokás szerint egy újszülött kisfiú érkezését várták a házakra kihelyezett díszekkel.
Haarzuilens faluja
A park mellett heverésző bárányok
A kastély parkja a nyári szezonon kívül ingyenesen megtekinthető, a parkolásért minden esetben fizetni kell. Autóval Utrecht városából könnyen megközelíthető, de aki élni akar a lehetőséggel, menjen kerékpárral egy viszonylag hosszú, közel 10 km-es kerékpáros és gyalogosok, futók számára fenntartott útvonalon. A parkban két étterem, ajándékbolt is található, időről időre rendezvényeket, esküvőket is tartanak, illetve középkori vásárt.
Ha Hollandiában jártok, és több időtök van a kirándulásra, mindenképp menjetek el ide.
A csodálatos képekért külön köszönet Nagy Józsefnek.

2015. március 23., hétfő

Park an der Ilm avagy Goethe és a bárányok 2. rész

A weimari Park an der Ilm mentén számtalan turisztikai látnivaló várja az odalátogatókat.
Römisches Haus
Weimar városa az UNESCO világörökségi listáján szerepel 1998 óta, köszönhetően a rendkívüli hatású kulturális időszaknak, az úgynevezett weimari klasszikának, melynek hatására a város 1800 körül az európai polgári felvilágosodás által előkészített udvari és polgári kultúra közép-európai centruma volt. A város szerencsére ma is őrzi a hivatali és privát épületeinek művészettörténeti jellegét és a 18. század végi és 19. század eleji kulturális szerepét igyekszik erősíteni.
A park térképe (ha el tudjátok olvasni a feliratot,
láthatjátok a Petőfi-szobor helyét)
A mára népszerűségéből vesztett Goethe-darabokat itt még előszeretettel színpadra viszik.
Tempelherrenhaus, amely egy 1945-ös
bombatámadás során sérült meg
A park mellett található a Stadtschloss, a városi kastély, melyben 1500 és 1900 között készült festmények tekinthetőek meg. A vár építése a 15. század végére tehető, és egészen a 19. századig folyamatos fejlesztéseket hajtottak végre, emiatt nem egységes a vár képe, a reneszánsz torony ugyanúgy része a kastélynak, mint a klasszicista fő épület. A kastély mellett több különlegesebbnél különlegesebb étterem, kávézó, söröző található, tavasszal igen kellemes élmény volt a megvilágított vár tövében borozni, miközben ráláthattam a parkra. Sajnálom, hogy nyáron már nem volt ebben részem, de talán majd egyszer újra eljutok ide. 
Stadtschloss
Liszt Múzeum melletti lakóház
Közvetlenül a folyó mellett helyezkedik el a 2004-ben leégett Anna Amália hercegnőről elnevezett könyvtár. A tragédia okán több ezer könyv, okirat, feljegyzés és térkép odaveszett, köztük egy 1534-ből származó biblia is. Az épületet azóta persze gyönyörűen felújították, és feltételezem a könyvállományt digitalizálták. Egyetlen hátránya, hogy kizárólag tárlatvezetéssel tekinthető meg a barokk stílusjegyeiről ismert könyvtár és múzeum. 
A park mentén a Belvedere kastély felé vezető úton a gyönyörű palotákban családi házak mellett a Bauhaus egyetem egyes tanszékei vannak, amely egy ilyen művészeti irányultságú intézetnek szerintem különös jelentőséget ad. Mindenesetre én élveztem volna, ha erre az egyetemre járhatok. 
Az egyetemi épületek tövében található a Liszt Múzeum, amely Liszt Ferenc egykori házából lett kialakítva. Az épületben a korabeli bútorok mellett magyar nyelvű okiratok is helyet kaptak. Különös élmény volt délutánonként a tavaszi napsütéses időben a parkra nézve Liszt zenéjét hallgatni. Maga az épület és a hozzá tartozó kertecske is nagyon kellemes hangulatú, a múzeumi belépő pedig mindössze 6 euró volt. Óriási élményként éltem meg, hogy a különleges kialakítású múzeumban a különböző feldolgozások mellett magyar nyelven olvashattam Liszt Ferenc úti okmányait, miszerint haja rendes, szája rendes. Korábban mindig csak az idősödő Lisztről láttam portrékat, festményeket és nehéz volt elképzelni, hogy női szívek tucatjait törte össze, de itt a fiatal korában készült portréi alapján meg kellett állapítsam, hogy teljesen érthető volt a nők reakciója. 
Villa Haar
A park mellett helyezkedik el a Villa Haar, mely jelenleg egy rendezvény központ. A villához még egy kedves kert is tartozik. Az épületben a II. világháború végéig orosz ikonok gyűjteménye volt megtalálható. A világháború után árvaházként működött az egykori tulajdonos, Dr. Georg Haar kérésére, és az általa alapított alapítvány ma is működik és árva gyereket támogat. 
A park melletti utcában található egy eredeti Bauhaus épület, a Haus am Horn, bemutató épület is egyben. Érdekessége, hogy a fő szezonban lakatlan, azonban ottjártunkkor, márciusban egy család lakott benne, így nem tekinthettük meg. 
Haus am Horn
A parkban emellett még sok-sok izgalmas építmény, szobor fedezhető fel. Ilyen az 1791-1798 között Carl August hercegnek építtetett kerti ház, a Römisches Haus, mely szintén egy múzeumnak ad otthont. Találunk a parkban még Liszt Ferencről, Shakespeare-ről, sőt Petőfi Sándorról készített szobrokat is. Emellett a park még sok érdekes angol tájképi kertekre jellemző elemeket is tartalmaz, műromokat, kacskaringós útvonalakat, különleges látványpontokat, ahonnan váratlan elemek bukkannak fel. A park télen-nyáron sok izgalmat rejt, de a legkedvesebb figurái kétségkívül az első részben említett legelésző bárányok. 
A képeket Nagy József készítette. 


2015. február 22., vasárnap

Park an der Ilm avagy Goethe és a bárányok 1. rész

Goethe kis kerti házikója (mai Goethe-múzeum)
Fél évig Németország szívében, Türingia egyik nagyon kedves városában, Weimarban éltem. A város az UNESCO örökség alá tartozik egyrészt építészeti, másrészt irodalom és zenetörténeti értékei miatt. A várost kettészeli az Ilm-folyó, mely mentén sétálva három nagyobb park is elérhető. Északon a tiefurti kastélypark, a város központjában a Park an der Ilm, délen pedig a Schloss Belvedere és a hozzá tartozó kert található. Az Ilm-folyó a három nagyobb méretű parkot összekötve egy zöld folyosót képez. A folyó mentén sétálva be lehet járni a  környéket. Én legtöbbször az Ilm északi szakasza mentén futottam el Tiefurtig, igen kellemes élmény folyó és erdő között a természet lágy ölében futni. A Park an der Ilmet 1778-1828 között létesítették, klasszikus és poszt-klasszikus-romantikus hatások érvényesülnek benne. A park kialakítása jellemzően angol tájképi kertre hasonlít, egyes elemei azonban a barokk kertekre emlékeztetnek, de ezek olyan kis részét képezik a kertnek, hogy nem számottevőek. Az angol tájképi kertekben oly jelentős látványkapcsolatok itt is megtalálhatóak, legtöbbször a Goethes Gartenhaus épülete bukkan fel nem várt helyeken. A Park an der Ilm története szorosan összekapcsolódik Goethe weimari munkásságával. A parkban található Goethe egykori nyári lakja a kis zöldséges kerttel, melyben ma a Goethe-múzeum is megtalálható. A múzeum a park kellős közepén áll, de szinte bárhonnan remek kilátás nyílik a bájos épületre. 
Goethes Haus látványa a fák közül
Kifejezetten jól sikerült lefotózni a térképet mutató táblát, 
de a lényeg látszik
Az épületben a korabeli bútorok és díszlet alapján megállapítható, milyen szerényen élt Goethe ebben a nyári házikóban. A város központjában persze áll Goethe állandó lakhelye, amelyben szintén múzeumot alakítottak ki. Az egyik leírás szerint Goethe telihold idején az Ilm-folyóban fürdőzött meztelenül és ez az élmény ihlette az An den Mond című versét (Holdfény). A park környezetében szerencsére nem ez az egyetlen múzeum, amit meg lehet tekinteni. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy a parkban és mellette található építészeti jellegű értékek nagyobb horderejűek, mint maga a park. Persze ez semmit sem von le az értékéből, nem véletlen, hogy hétvégén, és hétköznap is rengeteg a látogató.
Ilm folyó
A kert leírása közben döntöttem úgy, hogy két részre osztom a Park an der Ilmről szóló bejegyzést, mivel nemcsak kertművészeti emlék, de építészeti értékek gyűjtőhelye is egyben és ezt érdemes külön is megemlíteni. A park a város központjából, a weimarer Schloss felől indul. A parkot végig kettéosztja a folyó, amely a városban is egyfajta határt képez. A park mentén mindkét irányban dél felé gyönyörű villák láthatóak, melyek közül egy néhányban a Bauhaus Egyetem külömböző tanszékei székelnek. A folyó túlsó oldalán Weimar rózsadombja található. A vár tövében is számtalan emlékmű, múzeum és kulturális intézmény helyezkedik el, annak aki csak egy-két napra érkezik, feltételezhetően nagyon tömény ennyi élményt egy helyre sűríteni. Fél év alatt nekem sem sikerült teljesen felfedeznem. A park egyik nagy előnye, hogy bár a folyó méretei egyáltalán nem akadályoznák, de egyes helyeken lehetetlen megközelíteni a partot, itt azonban a hídtól dél felé a teljes szakaszon lehet a folyó mentén közlekedni. A park bejáratánál lévő, az Ilm folyón átívelő kőhíd ősszel a ködös időben csodálatos látványt mutat. 
A Németországban oly gyakori látvány: legelésző bárányok a park kellős közepén
A park 27 épített eleme közül számunkra érdekes lehet Petőfi szobra, valamint Liszt Ferenc egykori háza, mely múzeum is egyben. Sajnos a meleg tavaszi időben már nem volt alkalmam a parkban sétálgatni, de hallomásból tudom, hogy ilyenkor nyüzsögnek az emberek és rendszerint a hétvégét vagy a délutánokat piknikezéssel töltik.
A képeket Nagy József készítette.

2015. január 19., hétfő

Keukenhof - tulipánok kertje

A jellegzetes holland tulipánmező, itt még a virágzás elején
Hollandia méltán híres végeláthatatlan tulipánmezőiről. Ha az ember Hollandiára gondol, elsőként talán a tulipánok jutnak eszébe. Azonban becsapós ez a gondolat, ugyanis a mezőgazdasági területeken tulipánok mellett jácintot, nárciszokat, fürtös gyöngyikéket is termesztenek, fokozva ezzel a még intenzívebb színhatást. Hollandiában az időjárási viszonyok kedvezőek a növények termesztésének, a fű télen-nyáron a zöld különböző árnyalataiban pompázik. Az éghajlati adottságok előnyeit használták ki a tulipán termesztésre is. A tulipán a törökök hódítása idején került Európába. Hollandiában az isztambuli nagykövet, Augerius Gislenius Busbequis honosította meg ezt a növényt, 1593-tól a leideni egyetem professzoraként tulipánokat ültetett az egyetemi parkba. A 17. századra már több mint ezer fajtát jegyeztek. Mára egész iparággá nőtte ki magát a tulipán termesztés, családok ezrei élnek ebből. 
Legszebb a sárga.
A világ egyik legszebb virágoskertje az április közepétől május közepéig nyitva tartó Keukenhof. A kertészek minden évben újabbnál újabb kreációkat alkotnak tulipánokból, jácintokból, nárciszokból, gyöngyikékből. A 32 hektáros kert évi 900 000 látogatót vonz. 2013 tavaszán a húgommal erősítettük a létszámot. :) Utrechtből indultunk és átlagos turistaként vonatoztunk és buszoztunk, így meglehetősen körülményes volt eljutni a parkba, de az odaúton ért kellemes meglepetések és az ott töltött idő miatt bőven megérte. Vonattal kétszer kellett átszállni, majd buszoztunk. Lisse városáig kellett eljutnunk, ahová az utolsó állomástól busszal mentünk. A buszon a buszsofőr és a kedves utasok is lelkesen segítettek nekünk, megmutatták hol kell leszállni. Életemben először itt tapasztaltam, hogy a buszsofőröknek a leszálló utasok integetnek és megköszönik az utat. Milyen kedves gesztus, ugye? Később Németországban ezt többször is átéltem, úgy gondolom ez Németalföld sajátossága. Miután leszálltunk a buszról, egy piacszerűségen megkérdeztünk néhány eladót, hogy jutunk el Keukenhofig, ők meg hüledeztek, hogy gyalog akarunk menni. Tény, hogy a legalább két órás út után hosszú volt az egy óra séta, de fiatalok vagyunk, kibírtuk. A belépő 15 euro volt, ami borsosnak tűnik, de a kert tulajdonosai egy hónap alatt próbálják a kert fenntartási költségeit megkeresni.
A kert története egészen a 15. századig nyúlik vissza, ebből a korszakból készültek feljegyzések a vadászkastélyról. Ebben az időben Jacoba van Beieren grófnő kastélyának a hagyományos értelemben vett kertje volt, nevét is innen kapta, mely lefordítva annyit tesz: konyhakert. 1642-ben építette Adriaen Maertensz Block a ma is látható kastélyt. A 19. században Van Pallandt báró és bárónő megbízta Jan David Zocher tájépítészt és fiát, Louis Paul Zochert a kert áttervezésére. A ma ismert kertet azonban 1949-ben Lisse polgármesterének javaslatára tervezték. Terve az volt, hogy virágkiállítást rendezzenek Hollandia és Európa legszebb, legimpozánsabb tulipán hibridjeiből. A virágkiállítást azóta is minden évben megrendezik, törekedve arra, hogy újabbnál újabb növénynemesítéseket mutassanak be. A termesztés mára nemcsak a tulipánokra terjed, ottlétünkkor például a zárt térségben orchideákat, liliomokat, kálákat stb is meg lehetett tekinteni. 
Erdei folyó
Jácint csodák
A kert stílusa ötvözi az egykori tájképi kert elemeit, melyek megjelennek a kanyargós utakban, az itt-ott felbukkanó kilátópontokban. A kert első felén egy szintén holland jellegzetesség, egy szélmalom is található, mely a turisták kedvelt célpontja volt. Kisebb-nagyobb vízfelületek osztják fel a területet, csatornák vagy tavak formájában. Az egyik tavon lépegető köveket alakítottak ki, melyen sétálva úgy érezheti az ember, mintha vízen járna. Az egyik legkedvesebb kerti elem a fürtös gyöngyikék folyószerű kiültetése volt, mely hatást a kék színnel és az íves vonalakkal sikerült elérni. Éles kontrasztot képeznek az élénk virágzó hagymás növényekkel a sötétebb zöld színű, ekkor már nem virágzó rododendronok. A növénycsodák kiültetésének különlegessége abban rejlik, hogy egyrészt változatos alakzatokban helyezték el a hagymagumókat, másrészt különböző színeket, sőt néhol fajtákat kevertek össze. Így jöhetett létre az egyik legszebb színkombináció, a kék színű gyöngyike, a lila színű jácint és a piros színű tulipán keveredésével. 
Számomra korábban elképzelhetetlen színekben pompázó jácintcsodákkal találkoztunk. Engem rögtön megihletett valamennyi, és egyből eszembe jutott Kosztolányi Mostan színes tintákról álmodom című költeménye. 
Az időjárás nekünk nagyon kedvezett, de Hollandiában elég gyakoriak az esőzések. Emlékszem, a kirándulást követő másnap szakadt az eső, így óriási mázlim volt, hogy a kertet megtekinthettem. És persze utólag is köszönöm a születésnapi ajándékot.:) 
Rossz idő esetére is van ötlete a szervezőknek, belső terekben is mindig valamilyen aktuálisnak mondható kiállítást rendeznek. 2013 tavaszán a The Beatles és az angol királyi család ihlette berendezéssel gazdagították a növénykiállítást. Azon nyomban ki is próbáltuk, hogy milyen lehet az angol teadélután egy királyi környezetben. Azt gondolom, Keukenhof méltán mutatja be a hollandok legnépszerűbb export termékét és egész napos szórakozást biztosít kicsiknek, nagyoknak és nektek egyaránt.:) 
A képeket Potapenko Nasztázia készítette, ezúttal is köszönöm neki.
Kékek. lilák, pirosak